Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik.Általános szabály, hogy az eszközöket (így a devizaköveteléseket is) bekerülési (beszerzési) értéken mutatjuk ki. A bekerülési érték meghatározására, a devizakövetelés növekedésére, csökkenésére néhány gazdasági eseményt mutatunk be.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolást az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel a számvitelben és– az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban minden követelés teljes bekerülési értéke 20%-ának megfelelő összeggel csökkentették a társasági adó alapját, ami az 1000 értékű követelésnél 200;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...értelmezését. Az új előírás szerint behajthatatlan követelés az Szt.szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365. napon belül nemegyenlítettek ki, kivéve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...átvett eszköz (ideértve azajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51.§ szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányosrészének költségként, illetve ráfordításként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Befejezetlen termelés felszámolás esetén

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a befejezetlentermelés bekerülési értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, a különbözetetértékvesztésként kell elszámolni. A kérdésben leírtakból az következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett összeget (általában az ingatlanokhoz kapcsolódó)vagyoni értékű jogok között kell kimutatni (T 126, 113, 466 – K 455), azokbekerülési értékét (a számlázott díjat) a szerződésben, a megállapodásbanmeghatározott időtartam alatt, ennek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.