Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...elején, a személygépkocsi használatbavételekor a lízingbe adó számlája alapján könyvelni kellett volna a személygépkocsi áfa nélküli bekerülési értékét: T 161 – K 448, majd aktiválni: T 142 – K 161.A maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) értéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] ...előtti használatot úgy tekinti, mint a próbaüzemeltetést. Amiből azkövetkezik, hogy a felvett hitel kamatráfordítása az épület bekerülési értékétnöveli, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyam-különbözetévelaz épület bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...függvényében vagy tárgyi eszközként (ha egy éven túli), vagy gyártóeszközként (ha egy éven belüli) kell állományba venni, majd annak bekerülési értékét – a rajta előállított termékek költségei között kell – elszámolni értékcsökkenési leírásként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.