Energiamegtakarítás számviteli kezelése

Kérdés: Nem energiakereskedelemmel foglalkozó villamosenergia-végfelhasználó energiahatékonysági beruházásokat hajtott végre, aminek a következtében energiamegtakarítást ért el. Az energiamegtakarítást egy energetikai audit során állapították meg, ami a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal EKR adatgyűjtő rendszerében rögzítésre került. Az energiakereskedő az általa mint kötelezett által fizetendő EKR-díjat a szolgáltatás részeként számlázza a végfelhasználó részére. A végfelhasználó a hitelesített energiamegtakarítás keletkezésének időpontjában még nem döntötte el, hogyan fogja azt hasznosítani, átadja annak az energiakereskedőnek, akitől a villamos energiát vásárolja, és aki az EKR-díj átterhelését fogja csökkenteni a végfelhasználó felé, vagy másik energiakereskedőnek értékesíti. Kérjük álláspontjukat a nem energiakereskedő végfelhasználó energiamegtakarításának számviteli kezelésével kapcsolatban. Kérem, a következő kérdésekre térjenek ki a válaszban:
– Amennyiben eszközként nyilvántartásba kell venni a megtakarítást, milyen bekerülési értéken kell azt megtenni?
– Milyen mérlegsoron kell nyilvántartani a megtakarítást, ha a keletkezés időpontjában a hasznosítás módja még nem ismert?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az értékét?
– Hogyan kell könyvelni ennek a megtakarításnak az energiakereskedőnek történő átadását, amelynek következtében az energiakereskedő által számlázott díj csökkenni fog?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy az energiamegtakarítás valójában anyagköltségben történt, illetve történő megtakarítás, mivel az áramdíjat, az elektromos energiát a számviteli előírások szerint anyagköltségként kell kimutatni. Ezért a hitelesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Élőállat-kereskedelem költségei

Kérdés: Adott egy éves beszámolót készítő kft., amely élőállat-kereskedelemmel foglalkozik. Év közben a beszerzést ELÁBÉ-ra könyvelik. Van úgy, hogy az állatokat már a beszerzést követő 1-2 napon belül értékesítik, de van úgy, hogy több hétig is a társaság telephelyén vannak. Ez idő alatt természetesen etetik és gondozzák őket, jellemzően gyarapszik a súlyuk. A jelenlegi gyakorlat szerint az év végén készleten lévő állományt az év végén érvényes piaci áron értékelik, ez kerül a mérlegbe. Véleményem szerint ez nincs összhangban a számviteli törvény rendelkezéseivel. Jobb megoldásnak tekinteném a FIFO-módszerrel történő értékelést. Az év végén leltárban szereplő állatok azonban nem azonosíthatók be, nem lehet tudni, hogy melyik beszerzésből származnak. Felvásárláskor a bejövő számlán súlykategóriánként szerepel a mennyiség, az élősúly és a súlykategóriához tartozó egységár. Helyes megoldás az, ha év végén az állatokat mérés alapján súlykategóriába sorolja a társaság, és súlykategóriánként keresi vissza a bejövő számlákból a FIFO-elven az egységárakat? A tartási költségek tárgyévi költségek?
Részlet a válaszából: […] ...választ adó véleménye szerint a beszerzéskor rögzíthető a mennyiség mellett a beszerzett élősúly, az élősúly egységének a bekerülési értéke (a kettő szorzata az áfa nélküli számlázott érték). Az összes beszerzés élősúlya és az összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Tárgyi eszköz hibás összeggel aktiválva

Kérdés: Egy tárgyi eszköz hibás összeggel lett aktiválva évekkel ezelőtt. Ez az eszköz személygépkocsi, amelynek maradványértéke sem lett meghatározva. A beszerzéshez kapcsolódó iratok alapján hogyan tudom ezt szabályszerűen javítani?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy önellenőrzés keretében! A beszerzésre vonatkozó iratok alapján megállapítja a beszerzés időpontjára a helyes bekerülési értékét, továbbá a maradványértékét. Ha a különbözet nem tér el érdemileg a maradványértéktől, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Pénzügyi lízing euróalapú finanszírozással

Kérdés: Cégünk nyílt végű pénzügyi lízinggel finanszíroz egy személygépjárművet. A kereskedővel HUF árban állapodtunk meg, az adásvételi szerződésben is HUF ár szerepel, ugyanakkor a lízingbe adóval euróalapú finanszírozásra szerződtünk, fix kamatozással. A lízingbe adó egy meghatározott árfolyamon átváltotta a vételárat, valamint a kereskedőnek megfizetett foglalót+önerőt (első lízingdíj) és a hátralévő tőketörlesztő részleteket. Az alábbi tételeket a számviteli politikánk szerint MNB-középárfolyamon kell a könyveinkben szerepeltetnünk, vagy a lízingbe adó által meghatározott árfolyamon:
– megfizetett önerő (első lízingdíj) és további lízingdíjak;
bekerülési érték (szgk. nettó értéke);
– törlesztőrészletek átsorolása az RLK-ba a HLK-ból.
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 60. §-ának (7) bekezdésében foglalt előírásból kell kiindulni. A lízingbe adóval történt megállapodás alapján mind a vételár, mind a foglaló és a tőketörlesztő részletek úgy kezelendők, mintha azokat devizaalapon állapították volna meg. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök

Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
Részlet a válaszából: […] ...mint saját előállítású eszközök aktivált értékét átvezetni.Ha a külső vállalkozók teljesítménye nem meghatározó a beruházás bekerülési értékében, akkor célszerű azt a saját vállalkozásban végzett beruházás részének tekinteni, és az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Termőföldvásárlás támogatásból

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.
Részlet a válaszából: […] ...el kell határolni: T 9646 – K 4832. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevétel a vásárolt termőföld bekerülési értékének tartós forrása lesz a kapott támogatás összegében, mivel a termőföld bekerülési értéke után terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása

Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...aktiválnak, de az ezek beszerzéséhez igénybe vett kölcsönt még nem fizették vissza, tehát a felmerülő kamatot nem lehet az eszköz bekerülési értékében számításba venni, ezért az az eredményt terheli.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés:

Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az alapítvány is, az alapítvány által fenntartott iskola is a számviteli törvény és a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. Ezen jogszabályok ismerete nélkülözhetetlen, szükséges az alapítványhoz kapcsolódó könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Külföldön vásárolt termék külföldi vevőhöz történő szállítása

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke magában foglalja az eszköz raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költséget is. A külföldi vevőhöz a külföldi eladótól történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat

Kérdés: A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetéséhez kapcsolódóan a veszteségjellegű különbözet elszámolása: T 8771 – K 181.Kérdésére tehát az a válasz, hogy a bekerülési érték és a névérték veszteségjellegű különbözetét csak akkor kell a beváltást megelőzően könyvelni, ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
1
2
3
59