Keresés eredménye | Számviteli Levelek

7 cikk rendezése:

1. cikk / 7 Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

2. cikk / 7 Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

3. cikk / 7 Fejlesztési tartalék nem kedvezményezett átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

4. cikk / 7 Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.