6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Közös költség bizonylata
Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
2. cikk / 6 Használt ingatlanok vásárlása, felújítása, értékesítése
Kérdés: Cégünk kizárólag használt ingatlanok vásárlásával, azok felújításával és továbbértékesítésével foglalkozik. Ebben az esetben az ingatlanokat áfamentesen magánszemélyektől szerezzük be, és áfamentesen értékesítjük számla ellenében. Megtehetem-e, hogy az ingatlan felújításához kapcsolódó számlák bruttó összegét költségként könyvelem, és nem a le nem vonható áfába vezetem át? Az év végi ingatlanértékesítésre vonatkozóan, ha foglalót és előleget fizetett a vevő szerződés alapján, de a birtokbaadás nem történt meg, mert az utolsó részlet még nem érkezett meg december 31-ig, az értékesítés árbevétele melyik lesz?
3. cikk / 6 Társasház "üzemeltetője"
Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
4. cikk / 6 Irodagép-selejtezés számlázása
Kérdés: Cégünk irodagépek selejtezéséről, mint szolgáltatásról, számlát állít ki a vevőnek. A selejtezett irodagép bizonyos részeit – kis felújítás után – újra értékesíteni tudjuk. Milyen bizonylat alapján lehet ezt készletre venni, és milyen bekerülési értéken?
5. cikk / 6 Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos költségek
Kérdés: Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó bt. helyesen jár-e el a következő esetekben? A saját alkalmazottal végzett takarításnál a felhasznált tisztítószereket anyagköltségként számolja el. Őrzést, portaszolgálatot, javítási, karbantartási szolgáltatást, amelyet más vállalkozótól vásárol meg, közvetített szolgáltatásként mutatja ki. Ingatlanok felújítása, átépítése esetén a felhasznált alapanyagokat anyagköltségként, a számlázott építési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként, a fentiekhez kapcsolódó bútorok, eszközök beszerzését elábéként számolja el. A kimenő számlákon szerepel, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz".
6. cikk / 6 Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján
Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?