Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik a rendelkezésre tartási jutalék, amely jutalék a felmerülés időszakában terheli az eredményt, illetve része lehet az eszköz bekerülési értékének. A pénzügyileg nem rendezett rendelkezésre tartási jutalék a hitelintézettel szembeni kötelezettség, amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...(hiszen a devizában beszerzett eszköz még a termelésben, a tevékenységben nem vett részt), hanem annak az értékével a beruházás bekerülési értékét kell módosítani (árfolyamveszteség esetén növelni, árfolyamnyereség esetén csökkenteni)."A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Devizakötelezettség havonkénti értékelése

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...csak a mérleg-fordulónapi árfolyamveszteség határolható el, feltételekkel, aktiválás előtt pedig az árfolyamkülönbözet a beruházás bekerülési értékét módosítja, de csak hó végén és a kapcsolódó kötelezettségek pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, a szakmai szervezetek nemértettek egyet – és ezért tiltakoztak – az Szt. hivatkozott, 2011. január1-jétől hatályos módosításával, amely szerint a külföldi pénzértékre szólóköveteléseket, kötelezettségeket, devizát, valutát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...számolnánk el (nem az eredménytartalékba!), a devizábanadott előleget finanszírozó hitel árfolyam-különbözetével a beruházásbekerülési értékét módosítanánk (lehet, hogy már akkor, amikor még a beruházásnem is került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy a következtetés nem megalapozott.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint abekerülési érték része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenülkapcsolódó – a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Devizakölcsön értékelése

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?
Részlet a válaszából: […] ...üzembe helyezésre, akkor a beruházási devizahitelárfolyam-különbözete az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint aberuházás bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] Annak érdekében, hogy a válasz mások számára ishasznosítható legyen, hosszabban idéztük a kérdést.A választ azzal kell kezdeni, a kérdésből egyértelműen nem állapíthatómeg, hogy az adásvételi szerződés szerinti teljesítési nappal vagy attól eltérőidőponttal történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...az egyik eszközt már üzembe helyezték, amásikat még nem. Ez esetben az árfolyam-különbözetet az egyes eszközök közöttmeg kell bekerülési értékük arányában osztani, és az üzembe helyezett tárgyieszközre jutó hányadot a pénzügyi műveletek egyéb bevételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének c) pontja], akkor a devizakötelezettség-számlán mutatkozó árfolyam-különbözettel a beruházás, a vagyoni értékű jog bekerülési értékét kell módosítani [T 11, 16 – K 45 vagy T 45 – K 11, 16].Ha a devizakötelezettség kiegyenlítése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.
1
2