Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésével a lízingbevevő a személygépkocsi tulajdonjogát is megszerzi. Az 1,4 millió forint áfájával tehát a személygépkocsi bekerülési értékét kell növelni: T 142 – K 384. (Ha a lízingszerződésben maradványértéket nem kötnek ki, csak arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...179   6000 E Ft– időbeli elhatárolás megszüntetése az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett részesedés bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti elszámoláskor (ez a példa esetében háromnegyed részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...átvett eszköz (ideértve azajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51.§ szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányosrészének költségként, illetve ráfordításként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett összeget (általában az ingatlanokhoz kapcsolódó)vagyoni értékű jogok között kell kimutatni (T 126, 113, 466 – K 455), azokbekerülési értékét (a számlázott díjat) a szerződésben, a megállapodásbanmeghatározott időtartam alatt, ennek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Halasztott fizetés kamatának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a halasztott fizetéssel (6 hónap) történő értékesítésnél a számlán külön sorban feltüntetett finanszírozási kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évre átvinni.A halasztott fizetéssel történő vétel (beszerzés) esetén az új Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint kell bekerülési értékként elszámolni a vásárolt termék számlázott – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Ezzel egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...(eltekintettünk attól, hogy a lízingbevevőnél is felmerülhetnek olyan, az üzembe helyezés előtt felmerült ráfordítások, amelyeket a bekerülési értékben figyelembe kell venni): T 12-14 – K 161.Természetesen, a lízingbeadónak az átadáskori piaci értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.