El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...a kisebbségi tulajdonos által alapított társaságoknak pénzbetétként (készpénzbefizetésként) átadott összeget a befektetésszerzés bekerülési értékeként könyvelni kell (T 171-172 – K 384).Az alapító vagyoni hozzájárulása nemcsak pénzbeli hozzájárulásból állhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Vitatott teljesítés számlázása

Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?
Részlet a válaszából: […] ...képzelhető el, hiszen a beszállító helyett a vevő általkiállított helyesbítő számla alapján nemcsak a vevőnek kell módosítania abekerülési értéket, hanem a beszállítónak is az árbevételt, és az ígykiállított, írásbeli megállapodással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...értéke közötti különbözet (az értékesítés árbevételének a 9.számlaosztályban elszámolt összege és az értékesített áruk bekerülési értékéneka 8. számlaosztályban könyvelt összege közötti különbözet). Ha nem ígytörténik, akkor az "A" magyar cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...bár – az a kérdés szerint is – kimutatásrakerül. [Az Szt. 62. §-ának (4) bekezdése alapján a deviza felhasználásakor adeviza bekerülési értéke beszerzéskori, vagy átlagos (súlyozott) beszerzési,vagy a FIFO-módszer szerinti árfolyamon számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...bizományi díjat – mivel az a beszerzéshez kapcsolódik – a megbízó (a vevő) az új Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint bekerülési értékként számolja el(könyvelési tétel: T 161, 21-22, 26-28, 466 – K 4543)]. A vevő (a megbízó) a nevére szóló, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.