Ingatlannal rendelkező társaság

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?
Részlet a válaszából: […] ...társaság fogalmát a Tao-tv. 4.§-ának 8/a) pontja határozza meg. E szerint ilyennek minősül egy adózó, ha1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagykülföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (atovábbiakban: csoport),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...valamely tagállamban lévő telephelyét is) részére fizetett(juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülőbelföldi illetőségű társaság jegyzett tőkéjében fennálló részesedése (részvényesetében névre szóló részvénye) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...– az rt. részesedésének mértékétől függően – 5, 15 százalékot levonni. Ez az adó a Tao-tv. szerinti osztalékadónak felel meg. A belföldi illetőségű társaság a Tao. 27. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a kapott osztalék után az osztalékadó alól, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...az illetőségigazolással a külföldi az adóhatóságtól igényelheti vissza az egyezményben foglaltak szerinti összeget meghaladó adót.A belföldi illetőségű nem magánszemélyek a kapott osztalék után mentesek az osztalékadó fizetése alól.Kedvezményt sem az Szja-tv., sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.