Mikrogazdálkodói beszámoló, időbeli elhatárolás

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítások közül elhatárolható a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értéke, feltételezve, hogy az átadáskor meghatározott időtartam az átadás üzleti évét követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...a vásárlás módján, bekerülési értékén nemváltoztat, abból a szempontból viszont lényeges, hogy az így megvásároltingatlant nem a beruházások között kell állományba venni, hanem vásároltkészletként.Nem világos, hogy a kötelezettségek miként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...rendezett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállítani [Szt.103. §-ának (4) bekezdése.]Értékelésiszabályok:A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatásösszege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét [Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...3 ezer forintot árfolyamveszteségként) kell általában elszámolni. Abban az esetben azonban, ha a devizakötelezettség üzembe nem helyezett beruházáshoz, vagyoni értékű jog beszerzéséhez kapcsolódik, és a devizaszámlán annak fedezetére devizakészletet nem különítettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.