Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
Részlet a válaszából: […] ...leírásként elszámolt összeg, de a kétszeres költségkénti elszámolás kizárása érdekében nulla értéken,– a saját rezsis beruházásként elszámolt átalakítási költségek [valójában ez utóbbi lesz az átalakított tárgyi eszköz bekerülési értéke, amely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...után a könyvekbe visszakerült lakóingatlan előállítási költségeit – mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét – beruházásként kell elszámolni, mivel a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént (a vevő feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön kell könyvelni.Természetesen könyvelni kell a nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatosan– az állományba vételt is beruházásként elsődlegesen (T 161 – K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor a járművek közötti állományba vételt (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi előírásoktól való eltérést csak korrigálni lehet, de nem lehet meg nem történtnek minősíteni. Így a kérdező jól érzékeli, hogy önellenőrzést kell végrehajtani, de nem 2010-ig, csak 2011. évig, feltételezve, hogy a jelentős eltérés nagyságát 2010-ben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...megírók) félreértik, félremagyarázzák, szándékosan vagy hozzá nem értés miatt. Ilyennek tekinthetők a kérdésben leírtak is.Milyen beruházási állami támogatás az, amelynek keretében nem tárgyi eszközök kerülnek beszerzésre, illetve valósulnak meg? Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Áfahiány elszámolása

Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen felszámított és le nem vonható általános forgalmi adó.) Ebből az következik, hogy a le nem vonható áfa a beszerzett eszköz (beruházás, készlet) értékét, illetve az igénybe vett szolgáltatás számlázott értékét növeli. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...belül a csomagolóanyag-raktár, a kazánház kialakítása (az ezzel kapcsolatosan felmerült összes munkaerő-, anyag- és egyéb költség) beruházásként számolandó el. E helyiségek kialakításával csökken az üzemcsarnok alapterülete, az üzemcsarnok – fenti korrekció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Eszközök bérbeadása

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt a készletek között. Ha ezt az eszközt ismételten bérbeadás útján hasznosítani tudják, akkor a készlet szerinti értéken kell beruházásként elszámolni, a bérbeadás napjával aktiválni. A korábbi nettó érték (nyilvántartási érték) lesz az Szt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...a lízingelt személygépkocsi átadásakor– a lízingbe adónál árbevételként (T 198 – K 91-92),– a lízingbe vevőnél beszerzésként (beruházásként: T 161 – K 448) kellett volna elszámolni.(Természetesen a számlázást – önellenőrzés keretében – utólag pótolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Leltározás során fellelt eszközök

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?
Részlet a válaszából: […] ...akészletek között állományba vett eszközt ismételten tárgyi eszközként kívánjákhasznosítani, akkor a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerinta készletre vételi értéket beruházásként kell elszámolni a rendeltetésszerűhasználatbavétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.