Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...megkeresésben az előző bekezdésben leírtakra nincs utalás, pedig ha valóban euróalapú volt a lízingügylet is, a kiváltást jelentő beruházási hitel is, akkor kell lenni árfolyam-különbözetnek is. A lízingügylet miatti tartozáskiváltás közvetlenül nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...nagyon lényeges a törvényi előírás pontos ismerete. Az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése a külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá forgóeszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Könyvvizsgáló felelőssége

Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolóban a NAV átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. A cég ügyvezetőjeként kérdezem, hogy mi a könyvvizsgáló felelőssége, és hány évig felelős a munkájáért?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell terjednie a szabályzatok tartalmi helyességének, a szabályzatok és a gyakorlat közötti kapcsolatnak a vizsgálatára is. (Például a beruházások, a felújítások, a karbantartások konkrét esetekben történő minősítésére, vagy a készpénzkezelésre, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...kell jegyezni, a bekerülési érték szabályai között konkrétan nem szerepel, ha az ingyenesen kapott szolgáltatás eszköz beszerzéséhez, beruházáshoz kapcsolódik, akkor a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás piaci értékét az eszköz, a beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...megépíti (megépítteti) az épületet, amelynek a felmerült költségeit – mint minden tárgyi eszköz beszerzésének a költségeit – a beruházás számlán gyűjti és mutatja ki. A rendeltetésszerű használatbavételkor az épületet üzembe helyezi, megállapítja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Devizakötelezettség havonkénti értékelése

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy az év közben elszámolt árfolyamveszteség nem realizált árfolyamveszteségként nem határolható el. A kérdés szerinti épületberuházásnál – az aktiválás után – csak a mérleg-fordulónapi árfolyamveszteség határolható el, feltételekkel, aktiválás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Követelés ellentételezése telekkel (felszámolás)

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság által jóváhagyott értéke lesz az építési telek bekerülési értéke a kérdező társaságnál. Könyvelése elsődlegesen beruházásként történik a beruházási szállítóval szemben (T 161 – K 455).Mivel a felszámolt cégtől az építési telket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség", de csak a külföldi pénzértékre szóló, illetvedevizaalapú kötelezettségekhez kapcsolódóan a következő:– a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenülkapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ..."X" kft. számlája alapján akészletek között, a tárgyi eszközöket – ha azokat a tevékenysége soránilyenként használni akarja – beruházásként állományba veszi a szállítókkalszemben, az előzetesen felszámított áfát pedig – ha az levonható –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Közművesítés társasági pénzből

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonjoga is a telektulajdonostilleti meg. De – egyelőre – nem a telektulajdonos könyveiben szerepel, hanem atársaság könyveiben a beruházások között.A Ptk. hivatkozott előírására tekintettel jegyeztette be ajelzáloghitelt folyósító jelzálogot a telekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
1
2