18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
2. cikk / 18 Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön
Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
3. cikk / 18 Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
4. cikk / 18 Fiktívnek minősített számlák alapján elszámolt beruházás
Kérdés: A kft. 2014-ben nagy volumenű beruházást valósított meg, nagyrészt külső vállalkozókkal. A számlák alapján az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték. A NAV vizsgálata ezen számlákat fiktívnek minősítette, mert a számla kibocsátója az adott időszakban nem nyújtott be adóbevallást, és mert a vállalkozót a számla kibocsátása előtt a nyilvántartásból törölték. A számlákon feltüntetett munkákat elvégezték, a számlázott és készpénzben kifizetett ellenérték reális volt. Ezt a büntetőeljárás során kirendelt műszaki szakértő is megállapította. A beruházás üzembe helyezése megtörtént, a kft. az amortizáció elszámolását megkezdte. A kft. továbbra is nyilvántarthatja az ismertetett beruházással megvalósult tárgyi eszközeit?
5. cikk / 18 Lakóingatlan építése eladási célból
Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
6. cikk / 18 Ingatlan vásárlása magánszemélytől
Kérdés: A társaság magánszemélytől vásárol ingatlant, a 2014. december 31-ig felhasználandó fejlesztési tartalék terhére. A magánszemély számlát nem állíthat ki. Az adásvételi szerződést a felek 2014. 10. 31-én írták alá. A vételárat a vevő három egyenlő részletben egyenlíti ki, az utolsó részletet december 31-ével. Ügyvédi letétbe került az eladó hozzájárulási nyilatkozata a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azzal, hogy az csak az utolsó részlet megfizetése után nyújtható be a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlant 2015. február 1-jén adja a vevő birtokába. A vevő ezen időponttól szedheti annak hasznait, viseli terheit, illetve a kárveszélyt. Milyen időponttal lehet könyvelni a beszerzést beruházásként?
7. cikk / 18 Vitatott teljesítés számlázása
Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?
8. cikk / 18 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.
9. cikk / 18 Gépbeszerzés tulajdonjog fenntartásával
Kérdés: A társaság mezőgazdasági gépet vásárolt, amelyet az eladó az adásvételi szerződésben rögzítetteknek megfelelően átadott, üzembe helyezett. A gépet ténylegesen használjuk. A gép teljes ellenértéke 2009 szeptemberében kerül kifizetésre. A gép értékébe – addig – előleget fizetünk. Az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A számlát az eladó csak a befizetett előlegről állította ki. Mikortól kell a gépet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, értékcsökkenést elszámolni? Mikor kell a megvásárolt gép teljes értékéről a számlát kiállítani?
10. cikk / 18 Ingatlan adásvétele feltételekkel
Kérdés: A kft. ásványvíz-kitermelésre vásárolt az önkormányzattól bányaművelési ágba tartozó ingatlant. A vételár 4 millió forint, 400 ezer forint foglalót kellett fizetni. A vételár többi részét december 15-ig kell megfizetni. Az önkormányzat az adásvételi szerződés aláírása napjával a telket birtokba adja, a vevő jogosult ott – engedélyek birtokában – fúrásokat végezni. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja, hogy az ingatlan tulajdonjoga a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vételár teljes összegű kifizetését követően. Addig az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye bejegyzésre kerül. Számlát az önkormányzat nem adott. Aktiválható a telek? Értékcsökkenés elszámolható? Egyáltalán kell számlát kibocsátani? Vagy nem kell, mert a telek értékesítése tárgyi mentes? Foglalóról sem kell számla? Ha minden sikerül, vagy ha nem sikerül, a kutatófúrások, a mérnöki munkák költségeit hogyan kell elszámolni?
