Vagyonszerzési illeték értékesítés után

Kérdés: 2016-ban ingatlant vásároltunk. A vagyonszerzési illetéket 2017. év végén állapította meg a hatóság, 2017. év végén fizettük ki azt, és az ingatlant azóta már továbbértékesítettük. Ez esetben a vagyonszerzési illetéket hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...mintha a vagyonszerzési illetéket az ingatlanvásárlással egyidejűleg fizették volna meg.A megvásárolt ingatlant csak akkor lehetett beruházásként könyvelni, ha az ingatlant a saját tevékenységet szolgáló eszközként vásárolták, rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Használt ingatlan vásárlásához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan vétel­árából meg kell határozni a telek, az épület, az udvar bekerülési értékét, és ilyen bontásban kell a befejezetlen beruházások számlán elkülönítetten kimutatni.Tekintettel arra, hogy a használatbavételnek a feltétele a kérdésben felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően részletezve számlázza áfával a piaci értéket(a 15 millió forintot + áfát), a vevő pedig a számla alapján az ingatlanvételtberuházásként számolja el (T 161, 466 – K 455), a rendeltetésszerűhasználatbavételkor (a volt tulajdonos részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.