Adásvételi szerződés esetében részteljesítés

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.
Részlet a válaszából: […] ...a lakásokat nem magának építi, hanem eladásra. Ezért sem az építési telket, sem a lakásépítéssel kapcsolatos költségeket nem szabad beruházásként kimutatni. (A beruházás saját célra használt eszközök beszerzésével, létesítésével stb. kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó leltárral szembeni követelményből is következik. Ezért a munkagép beszerzését az "A" társaságnál kell befejezetlen beruházásként kimutatni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, és átvezetni a tárgyi eszközök megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Önkormányzati támogatás minősítése

Kérdés: A 2004-2005. években az államháztartási támogatásban részesülő adóalanyok az egyes termékbeszerzéseikhez kapott támogatás esetén az előzetesen felszámított áfa megosztásával érvényesíthették áfalevonási jogukat. Államháztartási támogatásnak minősül-e, ha egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a víz- és csatornaüzemeltetéssel van megbízva, az alapító önkormányzattól vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget kap egy-egy számla kifizetésére? Adhat-e az önkormányzat tagi kölcsönt a működési kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] ...38. §-a (1)bekezdésének a) pontja alapján kapott, az önkormányzattal kötött megállapodásalapján, az egyes termékbeszerzésekhez (beruházáshoz) kapott támogatás eseténkizárólag ezen beszerzésekre az államháztartási támogatással nem támogatotthányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...épülethányadot,az ingatlan tulajdoni hányadát, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeznek,a bérelt tárgyi eszközökön végzett beruházás, felújítás értékét, mert az a bérbeadó tulajdonában lévő eszközök értékét növelné.Adódik a kérdés, a 4 másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...el kell határolni.Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) értéknek csak akkor része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek, devizakölcsönnek a mérleg-fordulónapi – fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.