Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...azokat külön-külön tárgyi eszközként kellkimutatni. Ha ezen eszközök megépítésének költségei a társaságnál merültek fel,akkor a beruházás költségeiből ezen költségeket eszközönként elkülönítettenkell kimutatni.Az épület átalakításával és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...immateriális jószág, a tárgyi eszköz piaci értékentörténő értékeléséhez, illetve – az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházásállományból történő kivezetéséhez kapcsolódik.Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz mérleg-fordulónapiértékelésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítés időpontjával (ez az időpont nem feltétlenülegyezik meg az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával) aberuházás értékét, a számlában szereplő devizaértéknek a szerződés szerintiteljesítéskor érvényes, a kft. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolta. Az önkormányzatnak az üzletház vételi árát és annak áfáját számláznia kell, amely számlaértéket a kft.-nél beruházásként kell elszámolni (T 161, 466 – K 455). Ha az üzletház vételi árát az önkormányzat részére nem kell megfizetni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Célelőirányzatból kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.
Részlet a válaszából: […] ...a tőketartalékba kell helyezni (könyvelési tétel: T 384 – K 412, amennyiben a folyósított támogatással, juttatással közvetlenül a beruházási szállítót egyenlítették ki, akkor a könyvelési tétel: T 455 – K 412).Itt jegyezzük meg, a hivatkozott kormányrendeletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...végzi az erdőtelepítést. Ezért az azzal kapcsolatban – az erdő rendeltetésszerű használatbavételéig – felmerülő ráfordításokat beruházásként kell elszámolnia. A pályázat útján ehhez elnyert támogatás, a 290/2002. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...okmány szerinti áfa, a kettő különbözete rendezendő (T 311 – K 467 és T 467 – K 368).Elszámolás a vevőnél, ha szerződés beruházáshoz kapcsolódikA megrendelőnél a szállítónak – az előbbiek szerint meghatározott módon – a beruházásra forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...el kell határolni.Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) értéknek csak akkor része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek, devizakölcsönnek a mérleg-fordulónapi – fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
2