9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között
Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
2. cikk / 9 Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége
Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
3. cikk / 9 Véglegesen átadott pénzeszközök
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
4. cikk / 9 Veszteségelhatárolás
Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
5. cikk / 9 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
6. cikk / 9 Ajándékként átadott eszközök
Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
7. cikk / 9 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
8. cikk / 9 Az áttérés szabályai (eva)
Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
9. cikk / 9 Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása
Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)