Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken számláznia kellett a lízingbeadáskor a gépkocsit, a lízingbe vevőnek pedig a számlázott – áfa nélküli – értéket beruházásként (beszerzésként) kellett könyvelnie: T 161 – K 448 [10,0 millió forintot].b) A rendeltetésszerű használatbavételkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolása így nem szüntethető meg, csak a tárgyi eszköz könyvekből történő kivezetésekor.A kérdésben említésre került további beruházási érték aktiválása, de arról nem írtak, hogy az mi volt. Kapcsolódik-e valamilyen formában a raktárfelújításhoz, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...részére).A lízingbe vevő cég a lízingbeadó helyesbítő számlája alapján csökkenti a lízingbeadóval szembeni kötelezettségét és a beruházásként elszámolt összeget: T 448 – K 161 (2300 E Ft), majd kivezeti a könyveiből a tárgyi eszközt (legyen ez egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülésiértékével pedig növelni kell az érintett eszköz bekerülési értékét. Azaktiválandó értéknövekedések elszámolása a beruházási számlán keresztül, de asaját előállítású eszközök aktivált értékének elszámolására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...előjele (+).6. Szállítói kötelezettség változásaA szállítói kötelezettség megállapításánál figyelmen kívülkell hagyni a beruházási szállítókat (azok a befektetési tevékenységhezkapcsolódnak). Amennyiben a szállítói kötelezettség év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...immateriális jószág, a tárgyi eszköz piaci értékentörténő értékeléséhez, illetve – az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházásállományból történő kivezetéséhez kapcsolódik.Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz mérleg-fordulónapiértékelésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Használt épület bontása és újraépítése

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.
Részlet a válaszából: […] ...csak azok!) az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyidőszak ráfordításai között elszámolhatók, azok összegével az új beruházással megvalósuló épület bekerülési értékét nem kell növelni.Azzal, hogy a régi épületet lebontották, a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.