Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó számlán a fizetendő összeg megállapításához az ellenértéket csökkenteni kell a szerződés szerint az adott számlán beszámításra kerülő előleg összegével (T 453 – K 311).Összefoglalóan: a konkrét beruházást építési-szerelési munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Előlegszámla, részszámla, végszámla

Kérdés: A társaság több millió forintos projektet végez szerződés szerint, amelyről egy előlegszámlát, 2 részteljesítésről szóló számlát és egy végszámlát bocsát ki. A végszámla mínusz előjellel tartalmazza az előleget és a részteljesítéseket. Kell-e teljes értékű végszámla? Ha igen, hogyan kell azt kontírozni? Szerintünk egy előlegszámlát és 3 részteljesítésről kiállított számlát kellene kibocsátani, vagy 3 előlegszámlát és egy végszámlát. Melyik megoldás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...valójában egy előlegszámla és háromrészteljesítésről szóló számla kibocsátásának a feltételeit, továbbá az előlegbeszámításának módját (melyik részteljesítésről szóló számlában, milyenösszeggel kell a részteljesítésről szóló számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Számla kiállítása részszámla után

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Ft;– a tényleges teljesítéskor kiállított számla (nettóértéken) tartalmazza = az ellenértéket: T 311 – K 91-92, 1000 Ft,= az előleg beszámítását: T 453 – K 311, 500 Ft,= a fizetendő összeget: T 384 – K 311, 500 Ft.Amennyiben a 2006. 05. 13-án kiállított számla a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha a vállalkozási szerződésben rögzítették azelőlegnyújtás, továbbá az előlegnek a teljesítés kiegyenlítésébe történőbeszámításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.