Vásárolt követelés beszámításával ingatlan szerzése

Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...(Tehát nem a vételárba beszámított követelés összege csökken!)Az előbbiek figyelembevétele mellett az ingatlan vételára a követelésbeszámítás összegével egyezik meg (T 161 – K 455), és a beszámítás könyvelése (T 455 – K 3651), 55 millió forint összegben.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...Az engedményezett követelést "A" kft.-nél XY-nal szembeni kötelezettségként kell a könyvekben kimutatnia (T 3651 – K 4799).A Ptk. ismeri a beszámítás intézményét is. A Ptk. 6:49. §-a alapján a kötelezett pénztartozását (jelen esetben XY-nal szembeni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Faktorálás

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...a befolyt pénz a faktornál van, amelyről a faktor az adóst értesíti. A pénzkölcsön törlesztése – a faktorszerződés alapján – beszámítással megtörténhet (T 4512 – K 311), elszámolásra kerülhet a kamat is, vagy külön tételben történő fizetéssel (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Óvadék utáni kamat

Kérdés: Cégünk valamely kötelezettség biztosítására óvadékot kért partnerétől. A szerződés értelmében a kapott óvadékot elkülönített számlán kezeljük, az óvadék után járó kamattal időközönként elszámolunk azzal a feltétellel, hogy az óvadéki számla költségeit partnerünk viseli. Hogyan kell kezelni/könyvelni a partnernek járó "kamatot" és a számla "költségét"? A "kamatról" szükséges-e a partnertől valamilyen bizonylat? Az óvadék "kamata" bevételt képez-e, vagy kötelezettségként írhatom elő? Az óvadéki számla "költségét" ki kell számláznom, vagy csökkenthetem vele a fizetendő "kamatot"?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként kell előírni, a továbbszámlázott óvadéki számlaköltséget pedig követelésként, a két cég megállapodhat a beszámításban, abban, hogy csak a különbözetet rendezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.