Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásai szerint rögzíteni kell, azt a vállalkozás által készített, Magyarországon letétbe helyezett és közzétett beszámolóban meg kell jeleníteni. Természetesen könyvelni a lengyel állam számviteli előírásai szerint is kell a külföldi telephelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Beolvadó társaságok könyvelése

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?
Részlet a válaszából: […] ...a végleges vagyonmérlegelkészítését megelőzően kötelesek az átalakulás napjával – mintmérlegfordulónappal – az Szt. szerinti beszámolójukat elkészíteni, analitikusés főkönyvi nyilvántartásaikat lezárni. Ebből az következik, hogy a könyvvitelizárlat során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Rendező tételek könyvelése

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...miatt – a különböző adónemeknél rendező tételt könyvelni nem kell. Mivel az egyszeres könyvvitelről a kettősre az egyszerűsített beszámoló elkészítésének mérlegfordulónapját követő napon (január 1-jével) lehet (illetve kell) áttérni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.