Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...– mint mérlegfordulónappal – a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...111. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében az eszközöknek, illetve az esetleges kötelezettségeknek piaci értéken kell szerepelniük, a piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...előírni (T 493 – K 4792).Az adózott eredmény felosztásáról, osztalék jóváhagyásáról csak az üzleti évről készült számviteli beszámoló elfogadásakor lehet dönteni, az osztalék tényleges kifizetéséről csak ezt követően lehet, akár évekkel később is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...kellett volna levonni, amelyet a kifizetést (2000. november-december) követő első mérleg szerinti eredmény (a 2000. évről készített beszámoló) megállapítása során osztalékká vált jövedelem adójával szemben adóelőlegként kellett volna elszámolni. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.