Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...feltételei teljesülnek. Az Szt. 39. §-ának (5)bekezdése alapján az üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy alegutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében (közbenső mérlegében)kimutatott, osztalékként (osztalékelőlegként) figyelembe nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kamatának a saját tőke négyszeresétmeghaladó kölcsönrészre jutó arányos részével. Saját tőke alatt az adóévetmegelőző évi éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban,egyszerűsített mérlegben, illetve a nyitómérlegben kimutatott saját tőkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy a visszavásárlásra a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként figyelembe nem vett tárgyévi adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély az adóval csökkentett összeget kapja meg. Az adó mértéke annak az évnek, amelyben az osztalékról döntöttek, a beszámolójában kimutatott saját tőke adott tagra jutó arányos részének a jóváhagyás éve első napján érvényes jegybanki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...a további rész után 35 százalék az adó mértéke.A társas vállalkozás saját tőkéje alatt arról az időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőkét kell érteni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. Ha például a 2000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.