6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél
Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
2. cikk / 6 Első konszolidáció hatásának megjelenítése
Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
3. cikk / 6 Kölcsönkövetelés beszámítása
Kérdés: A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?
4. cikk / 6 Devizakölcsön visszafizetése más devizában
Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
5. cikk / 6 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
6. cikk / 6 Szt. változásai a csatlakozás időpontjával
Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?