Időszakos elszámolású számlák könyvelése

Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Áfa-tv. szerint is, a számviteli előírások szerint is a számlát a szerződés szerinti teljesítéskor, illetve a teljesítést követően kell kiállítani. Ha a számlát a teljesítést megelőzően állítják ki, akkor az előlegszámla, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. E lehetőséggel már a 2018. évi beszámolónál is lehetett élni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérleg, végleges vagyonleltár).A vagyonmérleget, a vagyonleltárt (a tervezetet, a véglegeset is) a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni, néhány sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...arányában kell felosztani.A jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolás alatt álló szervezetekre a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az ügyvédi irodák névjegyzékébe az ügyvédi iroda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Közüzemi számlák éves elszámolása

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni. (A passzív időbeli elhatárolást a következő üzleti évben kell megszüntetni!)A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő társaság részére a vonatkozó 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet számos egyszerűsítést tartalmaz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Evaalanyiság megszűnése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. év végén olyan – a 25 millió forintos értékhatárt meghaladó – bevételt számláz ki, amely már a következő évre vonatkozik. Ezt az összeget elhatárolt bevételként könyveljük, de az értékhatár meghaladása miatt a számla kiállítása előtti nappal megszűnik a cég evaalanyisága?
Részlet a válaszából: […] ...Az Eva-tv. 6. §-ának (1) bekezdése alapján az evás kft.esetében bevétel a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt (abeszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel. A 7. § (1)bekezdése alapján pedig a bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Beolvadó társaságok könyvelése

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?
Részlet a válaszából: […] ...a végleges vagyonmérlegelkészítését megelőzően kötelesek az átalakulás napjával – mintmérlegfordulónappal – az Szt. szerinti beszámolójukat elkészíteni, analitikusés főkönyvi nyilvántartásaikat lezárni. Ebből az következik, hogy a könyvvitelizárlat során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Telefonszámlák áfájának 30 százaléka

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül kapcsolódik a szolgáltatáshoz, így annak összegét mint az igénybe vett szolgáltatás költségét kell elszámolni.Az éves beszámoló készítéséhez kapcsolódóan kísérjük végig az átmeneti időszakot.A számviteli alapelvekből következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó – éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni.Ez az előírás azt jelenti, ha az ellenőrzés (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére a 8. § (4) bekezdésében rögzített feltételeknek két egymást követő évben már nem felelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.