Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 154. §-a (1) bekezdésére, mely szerint: "A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni." Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások egyértelműen alátámasztják. Mint ismeretes, az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített éves beszámolót, ... valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot ... letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnéséről nem rendelkezik. Így szakmai törvényben meghatározott háttér nincs.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...a beolvadás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény előírásainak megfelelő (éves, egyszerűsített éves) beszámolót elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérleg, végleges vagyonleltár).A vagyonmérleget, a vagyonleltárt (a tervezetet, a véglegeset is) a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni, néhány sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...napjával – mint mérlegfordulónappal – az alapítványra vonatkozó számviteli előírások szerint éves (egyszerűsített éves) beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Hitelkövetelés-vásárlás

Kérdés: Egy újonnan létrejött gazdasági társaság megvásárol egy banktól egy ügyféllel szemben még le nem járt hitelkövetelést a kölcsönszerződés szerint járó kamatával együtt. Az ügyfél bankkal szembeni tartozása 100 M Ft, amelyet a bank 50 M Ft-ért ad el a társaságnak. Az ügyfél hitelkamat-kötelezettsége 10%. A felek a megállapodást háromoldalú szerződésben rögzítették. Hogyan kell a társaságnál a követelés vásárlását, az ügyfél általi megfizetését, törlesztését és a kamatot elszámolni? A társaság más tevékenységet nem végez, és további követelésvásárlást sem tervez. Ebben az esetben is tekinthető-e nem üzletszerűnek a követelésvásárlás?
Részlet a válaszából: […] ...Nem árt tanulmányozni a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, fentebb hivatkozott törvényt, és a könyvelés, a beszámolókészítés sajátosságait tartalmazó 250/2000. (XII. 24.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint a juttatás adóévébenaz eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nemlesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.A hivatkozottak azt jelentik, hogy "X" kft.-nek csak akkornem kell az elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...hatályos előírása szerint a kifizetni szándékozott osztalékot (a tulajdonosok erről határozatot hoztak) a legfőbb szerv által elfogadott beszámolónak tartalmaznia kell. Ezt a Gt. korábbi és jelenleg hatályos előírása is megerősítette azzal, hogy az osztalékfizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján: ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő 2 évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.