10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Gazdasági események elszámolása mikrogazdálkodónál
Kérdés: Hogyan számoljuk el az alábbi gazdasági eseményeket egy mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 - K 91 vagy T 52 - K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 - K 91 vagy T 52 - K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?
2. cikk / 10 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
3. cikk / 10 Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó
Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
4. cikk / 10 Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése
Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
5. cikk / 10 Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül
Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
6. cikk / 10 Üzlethelyiség értékesítése a felszámolás alatt
Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)
7. cikk / 10 Devizában történő könyvvezetés
Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
8. cikk / 10 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
9. cikk / 10 Faktorálás garanciával
Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
10. cikk / 10 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
