Magánszemély tulajdonos értékesíti üzletrészét

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...– K 384, minimum 69,5 millió forint.A "B" kft. az üzletrészvásárlással az "A" kft. többségi tulajdonosa lett, beléphet a konszolidált beszámolókészítési kötelezettség, társasági adó szempontjából pedig a kapcsolt vállalkozásból adódó problémákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet osztalékként a társasági adó megfizetése után, az apportálás évét követő évben, az apportálás éve számviteli beszámolójának elfogadása után, a taggyűlés határozata alapján lehet kifizetni.Itt jegyezzük meg, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak – ha a végelszámolás időszaka több üzleti évet fog át, az egyes évekre külön-külön – éves, egyszerűsített éves beszámolót, az utolsó évről készült éves, egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének (ezt a kérdésben szereplő esetben a 2001. évi beszámoló adatai alapján kell megtenni) az értékelési tartalékkal csökkentett részéből e magánszemélyre jutó értéket;b) az a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.