Értékvesztés elszámolása osztalékfelvét után

Kérdés: Adott egy "X" társaság, amelynek a saját tőkéje többszöröse a jegyzett tőkéjének. "A" társaság megvásárolja ezt a céget, és abban bízva, hogy "X" kft. továbbra is jól teljesít, a részesedésért a saját tőke másfélszeresének megfelelő összeget fizetett. Ezt követően az első adandó alkalommal a jegyzett tőkén felüli tőkét teljes összegben kifizeti magának, mint tulajdonosnak osztalékként. "X" kft. saját tőkéje lecsökken a jegyzett tőke szintjére, és közben az is kiderül, hogy nem is várható, hogy a következő években számottevő nyereséget legyen képes elérni. Az anyavállalat "A" társaságnál erre a részesedésre mikor kell, illetve lehet értékvesztést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az első adandó alkalom az osztalékról való döntésre az "X" kft. vétele éve számviteli beszámolója elfogadásakor megtartott taggyűlésen vagy azt követően volt. Ha feltételezésünk nem helyt­álló, akkor az "A" társaság a számviteli előírásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] ...ilyennel, az adózás előtti eredményt növelni kell. Az anyavállalat a "B" vállalatba történő beolvadáskor – azSzt. szerint készített beszámolójában – terven felüli értékcsökkenést számoltel a "C" leányvállalatba való befektetéséhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem kötelező!Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy ha a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, és ezért a döntésnek megfelelő osztalékot az eredménykimutatásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, és ezért a döntésnek megfelelő osztalékot az eredménykimutatásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.