23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Kötelező-e 2021-ben a könyvvizsgálat?
Kérdés: Cégünk a korábbi években könyvvizsgálatra kötelezett volt. A társasági szerződésünkben a könyvvizsgáló jogviszonyának kezdete: 2020. 08. 25., jogviszonyának vége: 2021. 05. 31. (mivel már láttuk, hogy várhatóan nem leszünk kötelezettek 2021. évre, ezért határozott időben állapítottuk meg a jogviszonyát). 2021. évre még könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. Számításunk szerint 2022. évre már nem leszünk azok:
- éves nettó árbevétel 2021-ben 288.001 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2020-ban 308.200 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2019-ben 359.677 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2018-ban 360.212 E Ft,
- az átlagosan foglalkoztatottak évek óta 20-21 fő.
Jól gondolom, hogy a 2022. évre már nem leszünk könyvvizsgálatra kötelezettek? A 2021. évi beszámolót a könyvvizsgálónk a társasági szerződésben szereplők szerint még könyvvizsgálhatja? (Jogviszony vége 2021. 05. 31.) Nem kell társasági szerződést módosítanunk és megbízást adnunk 2021. vagy 2022. év végéig?
- éves nettó árbevétel 2021-ben 288.001 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2020-ban 308.200 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2019-ben 359.677 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2018-ban 360.212 E Ft,
- az átlagosan foglalkoztatottak évek óta 20-21 fő.
Jól gondolom, hogy a 2022. évre már nem leszünk könyvvizsgálatra kötelezettek? A 2021. évi beszámolót a könyvvizsgálónk a társasági szerződésben szereplők szerint még könyvvizsgálhatja? (Jogviszony vége 2021. 05. 31.) Nem kell társasági szerződést módosítanunk és megbízást adnunk 2021. vagy 2022. év végéig?
2. cikk / 23 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
3. cikk / 23 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
4. cikk / 23 Betéti társaságból kilépő kültag járandósága
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
5. cikk / 23 Sajátos törzstőkefeltöltés
Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
6. cikk / 23 Több év osztaléka kifizetésének sorrendje
Kérdés: A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A társasági szerződés alapján tulajdoni hányaduk szerint jár nekik az osztalék. 2015. második félévében 5. tag lépett be. Az üzletrész vásárlásakor, illetve a társasági szerződésben az általános szabályoktól való eltérést nem kötöttek ki. (Maradt a tulajdoni hányadoknak megfelelő osztalékkifizetés.) 2013-2014-2015. évekre a kft.-nél jóváhagytak osztalékot, amelyek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. (A korábbi 4 tulajdonos részére a 2014. évi osztalék nagy részét még nem fizették ki.) Helyes-e, hogy az 5. tagnak csak a 2015. évi mérlegben jóváhagyott osztalékra van jogosultsága? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? A tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? Van-e korlátozó rendelkezés arra, hogy az 5. tag a 2015. évi osztalékból, a korábbi 4 tag pedig a korábbi osztalékból részesüljön? Felmerülhet-e a Ptk. 3:187. §-ában kikötött tilalom?
7. cikk / 23 Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése
Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
8. cikk / 23 Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás
Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
9. cikk / 23 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
10. cikk / 23 Könyvelői feladatok átvétele
Kérdés: 2010 márciusában átvettük egy cég könyvelését. Elszámolási viták miatt az előző könyvelő a 2009. évi főkönyvi kivonatot nem bocsátotta a rendelkezésünkre. A 2010. évet rendesen könyveltük, de a nyitó tételek hiányában nem tudunk valós mérleget adni. Mit tehetünk? Nincs meg a számvitel folyamatossága. Megteheti ezt az előző könyvelő? Mennyire terjed ki a felelősségünk?
