6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Kriptovalutához kapcsolódó kérdések
Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
2. cikk / 6 Adókötelezettség apporthoz kapcsolódóan
Kérdés: Egy gazdasági társaság az általa magánszemélytől vásárolt mezőgazdasági művelés alól kivont földingatlant később (de még a tárgyévben), a beszerzési árnál magasabb áron apportálja egy másik működő gazdasági társaságba, majd az apport értékével tőkeemelést hajtanak végre. Az Itv. szerinti illetékfizetésen túl milyen adózási kötelezettsége keletkezik az apportot átadó, illetve az apportot átvevő társaságnak? Keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettség, illetve jól gondolom-e, hogy az átadónál (apportáló) a beszerzési és átadási (apport-) érték közötti különbözet után társaságiadó-alapot képező bevétel keletkezik? Feltételezve, hogy az értékkülönbözetet könyvvizsgáló vagy ingatlanforgalmi szakértő jóváhagyja.
3. cikk / 6 Pótbefizetés és annak visszafizetése
Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
4. cikk / 6 Tőkeleszállítás eszközök átadásával
Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
5. cikk / 6 Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor
Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
6. cikk / 6 Egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
