15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Projektszerződés keretében vasbeton elemek gyártása
Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?
2. cikk / 15 Játékjog megszerzéséért fizetett összeg
Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?
3. cikk / 15 Helyreállítási költségek tűzkár esetén
Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
4. cikk / 15 Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása
Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
5. cikk / 15 Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel
Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
6. cikk / 15 Kis értékű tárgyi eszközök felértékelése
Kérdés: A korábbi években vásárolt kis értékű tárgyi eszközöket nem vették fel az 1. számlaosztályba, közvetlenül az 5. számlaosztályban került elszámolásra (nulla értéken van). A tulajdonosok a végelszámolás során megvásárolnák a még használható eszközöket. Elfogadható-e, ha a 143-149. számlákra felvezetem, és onnan eladáskor kivezetem? Mi lenne a helyes megoldás?
7. cikk / 15 Tűzkár-helyreállítás költségei
Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
8. cikk / 15 Támogatás feltételei teljesülésének vizsgálata
Kérdés: A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.
9. cikk / 15 Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás
Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
10. cikk / 15 Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása
Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?