Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...számláznia kellett a lízingbeadáskor a gépkocsit, a lízingbe vevőnek pedig a számlázott – áfa nélküli – értéket beruházásként (beszerzésként) kellett könyvelnie: T 161 – K 448 [10,0 millió forintot].b) A rendeltetésszerű használatbavételkor a lízingbe vevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...cég könyveibe az ingatlan-résztulajdon a felszámolással megszűnő társasággal szembeni követelés ellenében került be (amelyet beszerzésként kellett könyvelni a kötelezettségekkel szemben, majd a kötelezettséget összevezetni a kölcsönkövetelés összegével)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszából: […] ...nemtámasztják alá. A kérdésben leírt költségáthárításokkal az áruházlánc célja az- feltételezhetően -, hogy a számára magas beszerzési ár és a tényleges eladásiár közötti különbözetet növelje. Ezt azonban megtehetné úgy is, hogy abeszállítóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...általuk számlázott összeget. Az adott esetben nem visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásról van szó, hanem arról, hogy a beszerzési értéket (a költségként elszámolt összeget) a számla szerinti negatív értékkel csökkenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az új tulajdonost a változást követő hónaptól terheli az adókötelezettség.A tételes (havonta fizetendő) adó mértéke a beszerzési ártól és a beszerzés időpontjától függ. A beszerzési ár a "6 milliós" szabálytól függetlenül az a pénzösszeg vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Áfa: személygépkocsi értékesítésekor

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaság a vásárolt személygépkocsit egy éven belül eladja. Az értékesítésről áfás számlát állít ki. A beszerzéskor felszámított áfa részben levonható. Hogyan kell ezt a levonható áfát könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás ellentételezi az egyéb ráfordítások között az értékesítéskor elszámolandó könyv szerinti értékben lévő, a beszerzéskor le nem vont áfát, bár a kettő nem azonos összegű. Éppen ezért az egyéb bevételként elszámolt összeg olyan bevétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.