Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti lakóingatlan vásárlása esetén is – főszabályként – ugyanúgy kell eljárni, mint bármilyen más eszköz beszerzése esetén.Az árverés valójában kényszerértékesítés, ahol nem a tulajdonos a közvetlen értékesítő, hanem például a Végrehajtó Iroda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Használt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
Részlet a válaszából: […] ...a használt autókat nem saját célraszerzik be, hanem továbbértékesítés céljából. Így a használtan beszerzettgépkocsikat a beszerzési áron készletre kell venni, és mindaddig ott tartani,amíg azok értékesítésre nem kerülnek. (Ha a használt gépkocsikat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál feltételezzük, hogy a kérdésben leírt – kissé szokatlan – konstrukció jogilag megalapozott. A Ptk. 157. §-a (2) bekezdésének ismerete mellett (mely szerint a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.