Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingelt eszközt a lízingbeadónak vissza kell vennie, a visszavételről helyesbítő számlát kell a lízingbeadónak kiállítania (nála beszerzés, majd értékesítés a kijelölt magánszemély részére).A lízingbe vevő cég a lízingbeadó helyesbítő számlája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a térítésnélküli átadás termékértékesítésnek minősül, azaz áfaköteles, ha az ígyátadásra kerülő eszköz beszerzésekor a társaság az előzetesen felszámított áfátlevonásba helyezte. Az adófizetési kötelezettséget a 68. § alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...mondatára egyértelmű a válasz, nincs lehetőség a már aktivált tárgyi eszközökre elszámolni az aktiválását követően felmerülő, a beszerzésekhez kapcsolódó kötelezettségek árfolyamveszteségét. (Az adott esetben a tagi kölcsönt a beszerzés miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. szerinti követelmények teljesültek.Ha a kérdésben szereplő devizakölcsön nem kapcsolódik beruházáshoz, vagyoni értékű jog beszerzéséhez, akkor a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolása az Szt. 33. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.