Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...előírás, annyit kell adni, ami az adott ügylet pénzügyi rendezéséhez szükséges. Ez más összeg lehet, ha készpénz ellenében történő beszerzésről vagy belföldi, illetve külföldi kiküldetésről van szó. Döntsön a cég vezetése, szabályozza a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Igazolás az üzleti ajándékról

Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a minimálbér 25 százalékát meghaladóértékű ajándék – teljes összegében – nem minősül üzleti ajándéknak. Ilyenesetben az üzleti ajándék teljes piaci értéke (nem csak a minimálbér 25százalékát meghaladó rész) a magánszemély adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása

Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja alapjánnem vonható le az előzetesen felszámított áfa az élelmiszerek és italokbeszerzése, az éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipariszolgáltatások igénybevétele esetén, feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.