11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Nem szokásos tevékenység, IFRS-ek alkalmazása
Kérdés: Ügyfélkörünkben merült fel kérdés a 2022. 10. 10-én esedékes Pénzügyi vállalkozások különadójával (Extraprofitadó) kapcsolatban: A Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában megjelent 257/2022. kormányrendelet módosítja a korábbi – 93. számban megjelent – Pénzügyi vállalkozások különadója alapjának meghatározását, melyben az adó alapja:
"A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel."
Jól értelmezzük, hogy esetünkben (nem választottuk az IFRS-t) a Magyar Közlöny 93. számában megjelentekkel [197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet] ellentétben, nem kell az adó alapjának meghatározásánál az áruértékesítésből származó bevételt figyelembe venni, vagy ez csak azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az IFRS szerint vezetik a számviteli nyilvántartásaikat? Hogyan kell eljárni a nem IFRS szerint könyvelőnek a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett szolgáltatásnyújtásból származó bevétel esetében?
"A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel."
Jól értelmezzük, hogy esetünkben (nem választottuk az IFRS-t) a Magyar Közlöny 93. számában megjelentekkel [197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet] ellentétben, nem kell az adó alapjának meghatározásánál az áruértékesítésből származó bevételt figyelembe venni, vagy ez csak azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az IFRS szerint vezetik a számviteli nyilvántartásaikat? Hogyan kell eljárni a nem IFRS szerint könyvelőnek a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett szolgáltatásnyújtásból származó bevétel esetében?
2. cikk / 11 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
3. cikk / 11 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
4. cikk / 11 Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál
Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
5. cikk / 11 Önköltségszámítás az eladási árból
Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
6. cikk / 11 Közvetített szolgáltatás, alvállalkozói teljesítmény
Kérdés: A fenti két fogalmat sokan összekeverik. Az alvállalkozói teljesítmény a Ptk. fogalomrendszerébe tartozik, míg a közvetített szolgáltatást az Szt. használja. A törvények tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy az alvállalkozói teljesítmény a közvetített szolgáltatás egy válfaja, szűkebb fogalom annál. Ezért a Tao-tv. módosított 6. §-ának (8) bekezdésében foglalt csökkentő tétel: "az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke" magában foglalja a klasszikus értelemben vett alvállalkozói teljesítések értékét is. Jól gondolom?
7. cikk / 11 Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján
Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
8. cikk / 11 Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei
Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
9. cikk / 11 Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál
Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
10. cikk / 11 Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál
Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
