Projektelszámolás részteljesítés esetén

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A munka zöldmezős beruházásnak minősül, a szerződés aláírásakor a megrendelő felelősségi körébe tartozóan még nem áll rendelkezésre minden hatósági engedély, ami az építkezés megkezdéséhez szükséges. Társaságunk – ennek ellenére – az organizációs tevékenységet a tárgyévben megkezdte (irodai konténerek, mobil WC-k telepítésre kerültek, a területet bekerítették, az egyéb beszerzési, projektirányítási és tervezési feladatok), amelyek kapcsán társaságunknak a tárgyévben 800 ezer Ft számlázott tényköltsége keletkezett. A szükséges engedélyeket a megrendelő a következő év január 12-én tudta beszerezni, a kivitelezést a földmunkával társaságunk ezt követően tudta elkezdeni. A megrendelő felé az első részszámlát a következő év január 31-i teljesítéssel tudtuk kiállítani. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10. a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a mérlegkészítés időpontját jogszabály-ellenesen határozták meg január 10-ében, nem vették figyelembe az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontjában előírtakat, olyan időpontot állapítottak meg, amely időpontig a megbízható és valós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...társaság a szállítóval euróban szerződött, a szállító euróban számlázott, és a társaság átlagos euróárfolyamot használ, akkor a beszerzést, a költséget ezen az árfolyamon számolja el a kötelezettségekkel szemben. Az előbbi bekezdés számainak felhasználásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...– a számla kibocsátójánál csak avevővel, a számla címzettjénél csak a szállítóval szemben lehet(ár)bevételként, illetve beszerzésként, költségként, ráfordításként könyvelni.A mérlegfordulónapig megtörtént értékesítésről, befejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt az előírást támasztja alá, egészíti ki az árbevétel elszámolása vonatkozásában a 75. § (1), (4), (7) bekezdése, a beszerzési, bekerülési érték vonatkozásában (importbeszerzésnél, importszolgáltatásnál) a 48. § (7) bekezdése, a 74. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.