Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...2. § (4) vagy (7) bekezdése alapján a Tao-tv. alanya, és az ő tulajdonában van a gépjármű, akkor a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint elszámolhatja. A társasági adóról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Importált termék árfolyama

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?
Részlet a válaszából: […] ...termékimport bekerülési (beszerzési) értéke meghatározására is az Szt. előírásait kell alkalmazni. A termékimport jellemzően külfölditől történő beszerzést jelent, amelyet a külföldivel kötött adásvételi szerződés támaszt alá. Ennek a külföldivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített vagy a készpénzben kapott – áfát nem tartalmazó -ellenértékkel egyező árbevételt. Ebből az is következik, hogy a beszerzést, aszolgáltatásnyújtás igénybevételét is szerződéssel kell alátámasztani, azt ateljesítés időszakában, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet a válaszából: […] ...devizában számlázza. A kft. a számlázott devizaértéket a teljesítéskori devizaeladási árfolyamon számítja át forintra, és könyveli beszerzési értékként és devizakötelezettségként. [A devizaeladási árfolyam használata azonban csak akkor helyes, ha a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...történő értékesítésének a 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportárbevétel elszámolása szempontjából külföldi vevőnek minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.