Magyarországra szállított termék szállítási díja

Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt módon nem lehet. A helyi iparűzési adó alapja a számviteli előírások szerint elszámolt anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével csökkenthető, az anyagbeszerzéshez kapcsolódó szállítási költség közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli elszámolásalapvetően az adott ügyletet alátámasztó szerződéses kapcsolatokra épül. AzSzt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja ezt a követelményt a következőképpenfogalmazza meg: a teljesítés időszakában elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszából: […] ...nemtámasztják alá. A kérdésben leírt költségáthárításokkal az áruházlánc célja az– feltételezhetően –, hogy a számára magas beszerzési ár és a tényleges eladásiár közötti különbözetet növelje. Ezt azonban megtehetné úgy is, hogy abeszállítóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott szolgáltatás, melynek az egyedi,adót is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóvalegyütt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az5000 forintot. Ez esetben az előzetesen felszámított áfa levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ingatlancsere jelképes összegért

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...árát (áfa nélkül ésáfával), amelyet az átadónál az értékesítés árbevételeként kell elszámolni,– a cserébe kapott eszköz(ök) beszerzési árát (áfa nélkül ésáfával), amelyet az átvevőnél beszerzésként kell elszámolni,– és mivel cseréről van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.