Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket az értékesítés ráfordításai között az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. Alapvető feltétel a hozzákapcsolódás biztosítása és bizonyítása, annak szabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés:

Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?

Részlet a válaszából: […] ...termékek készletrevételi értékét (a vétel­ár, a szállítási és rakodási költség, egyéb költség) kell az eladott áruk beszerzési értékeként a ráfordítások között elszámolni.Mivel – az előbbiek szerint – a szállítási és rakodási költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 168. §-a alapján a számlával egy tekintet alá esőokirattal szemben a legfontosabb követelmény, hogy kétséget kizáróan az adottszámlára hivatkozva, annak adattartamát módosítsa. A kötelező adattartalomnélkülözhetetlen eleme többek között: – hivatkozás arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...és azegyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket azértékesítés ráfordításai között az eladott áruk beszerzési értékeként számoljákel. Alapvető feltétel a hozzákapcsolódás biztosítása és bizonyítása, annakszabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése

Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
Részlet a válaszából: […] ...áron az Szt.74. §-ának (2) bekezdése alapján exportárbevételként kell elszámolni, abekerülési értékét pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell könyvelniaz árbevételkénti elszámolással egyidejűleg. Ennek dokumentuma az uniós vevővelkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszából: […] ...termékvámkezelője. A bekerülési értékbe tartozó tételeket az osztrák megrendelő felétörténő értékesítéskor kell az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolnia.A kérdés szerint a román fél közvetlenül szállít az osztrákvevőnek. Nyilvánvalóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...nevére szóló számla alapján számolja el a már értékesített termékek (áruk) beszerzését és a készlet csökkenését az eladott áruk beszerzési értékeként(könyvelési tétel: T 261, 466 – K 454 és T 814 – K 261); A vevő a nevére szóló, a bizományos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Járulékos költségek áfája

Kérdés: Milyen mértékű általános forgalmi adó terheli az új számítástechnikai rendszer bevezetéséhez kapcsolódó, a szállító által biztosított oktatás ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ügylethez kapcsolódó járulékos költségek – fő szabályként – az adott ügylet áfaalapját növelik [Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének b) pontja], a számítástechnikai berendezések 25%-os áfaalapját emelik az oktatás-betanítás költségei is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.