Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz (épület, földterület) visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. (Jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] ...majd a vevők felé történő értékesítéskor a vevők felé számláznia, árbevételként, a készletcsökkenést pedig az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolnia.A megbízó a termékek átadásakor az adásvételi szerződés szerinti eladási árat is számlázhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Szállítmányozó cégnél elveszett termék elszámolása, áfája

Kérdés: Termékeket előállító társaság szállítmányozó cégen keresztül juttatja el termékeit a megrendelőihez. A kiszállítandó terméket a szállítmányozó a gyártótól átveszi, a megrendelőnek pedig a gyártó nevében átadja. A szállítmányozó és a terméket előállító társaság közötti megállapodás szerint a szállítmányozó felelősséggel tartozik az általa átvett termék megrendelőhöz történő eljuttatásáért. Előfordul azonban, hogy az átadott termék nem jut el a megrendelőhöz, a szállítás során hiány keletkezik, amit a gyártó cég a szállítmányozó céggel megtéríttet. Hogyan kezelendő áfa szempontjából a gyártónál a megrendelőhöz el nem jutott, de a szállítmányozó által megtérített "termékértékesítés"? És hogyan számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A leírt eset áfabeli megítélését döntően az határozza meg,hogy a gyártó és a szállító között megkötött szerződés a felelősségiviszonyokról hogyan rendelkezik. Levele alapján is feltételezhető, hogy aszerződés a szállító teljes felelősségét tartalmazza az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...– K455, T 151 – K 161, 467, majd könyveli az értékesített hús és egyéb haszonyanyagkészletrevételi értékét: T 21-22 – K 151, és a beszerzési értékből fennmaradórészt pedig terven felüli értékcsökkenésként számolja el: T 8664 – K 151.Ha a bértartásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.