Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...– K 198, külön tételben az áfa: T 467 – K 311, továbbá a visszavételi értéken a készletre vételt is könyvelni kell az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével: T 261 – K 814.A lízingbe vevő a lízingszerződés lejárat előtti megszüntetése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Nem könyvelt teljesítés

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulnunk, hogy a kérdező társaság2006-ban hibát követett el, mert az elkészült szervizpódiumot (feltételezzük,hogy az tárgyi eszköz) beruházásként nem könyvelte és nem aktiválta akivitelezés, illetve a szerelés elfogadott összegében. Az Szt. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...– K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia (T 814 – K 261). Így nincs lehetősége a lízingbeadónak arra, hogy a lízingbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.