Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...után a tulajdonjog átszáll a lízingbevevőre, akkor az összes törlesztőrészlet áfája levonható.)A lízingelt személygépkocsi beszerzési értéke csak akkor tartalmaz tehát le nem vonható áfát, ha a tulajdonjog átszállásának a maradványérték megfizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Beruházás bekerülési értékébe tartozó költségek

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a társaságnál valóbanfelmerülhetnek olyan költségek, amelyek az adott bevásárlóközpont-beruházáshozszorosan kapcsolódnak. Így azok az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint – mintaz eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a bruttó kötelezettséget. Ez azonban nem minden esetben igaz, mivel a gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén a beszerzési érték is beletartozhat a bruttó kötelezettség teljesítésébe, és azt nem lehet költségként – általában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...– K455, T 151 – K 161, 467, majd könyveli az értékesített hús és egyéb haszonyanyagkészletrevételi értékét: T 21-22 – K 151, és a beszerzési értékből fennmaradórészt pedig terven felüli értékcsökkenésként számolja el: T 8664 – K 151.Ha a bértartásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...– K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia (T 814 – K 261). Így nincs lehetősége a lízingbeadónak arra, hogy a lízingbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...és annak függvényében a fizetendő áfát, valamint a készletek között állományba veszi a lízingelt eszközt az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével (T 91-92, 467 – K 198, valamint T 261- K 814).2. A lízingbevevő I. a helyesbítő számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.