Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket az értékesítés ráfordításai között az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. Alapvető feltétel a hozzákapcsolódás biztosítása és bizonyítása, annak szabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Kezelési költség a valuta vételekor

Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem va­lutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolják!A pénzváltási tevékenységről a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. E rendelet szerint a pénzváltási tevékenység végzésére az MNB ad engedélyt meghatározott feltételek megléte esetén.A Korm. rendelet 17. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés:

Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?

Részlet a válaszából: […] ...termékek készletrevételi értékét (a vétel­ár, a szállítási és rakodási költség, egyéb költség) kell az eladott áruk beszerzési értékeként a ráfordítások között elszámolni.Mivel – az előbbiek szerint – a szállítási és rakodási költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...és azegyes áruk értékesítésekor az így megállapított bekerülési értéket azértékesítés ráfordításai között az eladott áruk beszerzési értékeként számoljákel. Alapvető feltétel a hozzákapcsolódás biztosítása és bizonyítása, annakszabályozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.