85 cikk rendezése:
21. cikk / 85 Munkavállalók által használt eszközök
Kérdés: A legtöbb vállalkozás vásárol olyan eszközöket, amelyeket többnyire a munkavállalók a napi munkavégzésük során használnak, habár ezen eszközök használatára üzleti partnerek fogadása, vendéglátása során is sor kerül. Ilyen eszközök pl. a törölköző, evőeszközök, műanyag doboz, illetve egyéb konyhai eszközök. Ezen eszközök beszerzési árát el lehet-e számolni anyagköltségként? Az áfa visszaigényelhető? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
22. cikk / 85 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfát? A beszerzés előzetesen felszámított áfája levonható?
23. cikk / 85 Készletdifferenciák könyvelése
Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
24. cikk / 85 Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén
Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
25. cikk / 85 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfásan értékesített használt cikkek esetében a bevétel és a beszerzési ár különbözetéből megállapított áfát? Nettó árbevételt csökkentő tételként vagy egyéb ráfordításként?
26. cikk / 85 Értékpapírok átlagáras nyilvántartása
Kérdés: A különböző időpontokban beszerzett diszkontértékpapírok csoportos nyilvántartása megvalósítható-e?
27. cikk / 85 Egyházi múzeumba beszerzett könyvek
Kérdés: Az egyház múzeumát működtető intézmény a működésére kapott működési célú támogatásból a múzeumba könyveket szerez be, amelynek a tulajdonjogát át kell adnia az egyháznak a felek közötti megállapodásnak megfelelően. A könyvek beszerzésének és átadásának mi a helyes számviteli elszámolása? A korábbi években beszerzett könyveket az intézmény bruttó módon (áfás összeggel) tartja nyilván.
28. cikk / 85 Különböző időpontokban beszerzett részvények elszámolása
Kérdés: A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?
29. cikk / 85 Használt autó beszerzési költségei
Kérdés: A használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég külföldről is hoz be személygépkocsikat. Ezekkel az autókkal kapcsolatban többféle kiadás merül fel, mint például a honosítási díj, a regisztrációs adó, műszakivizsga-díj, egyéb eljárási díjak. Ezek a beszerzési ár részét képezik, emiatt az eladott áruk beszerzési értékére könyvelendők? Esetleg igénybe vett szolgáltatások költségei, vagy hatósági díjként kell kezelni?
30. cikk / 85 Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál
Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
