Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
Részlet a válaszából: […] ...venni, a fizetett összeg nem minősíthető semmiféle vagyoni értékű jog ellenértékének. Feltételezhetően ezen szerszámok egyedi beszerzési értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Így az egyösszegű terv szerinti értékcsökkenési leíráskénti elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a közművesített telek értékesítésekor – a kapcsolódó közművesítés bekerülési értéke arányos részének az eladott áruk beszerzési értékeként történő elszámolásakor (a saját termelésű készletek állományváltozása könyvelésekor) kell megszüntetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...– K 198, külön tételben az áfa: T 467 – K 311, továbbá a visszavételi értéken a készletre vételt is könyvelni kell az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével: T 261 – K 814.A lízingbe vevő a lízingszerződés lejárat előtti megszüntetése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kell besorolni.Ha viszont tárgyi eszköz, akkor számvitel-politikai döntés szükséges ahhoz, hogy a könyv bekerülési értékét (az egyedi beszerzési érték erre lehetőséget ad) már a beszerzést követően, a rendeltetésszerű használatbavételkor az Szt. 80. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] A szoftver számviteli minősítésénél az Szt. 25. §-a (6) és(7) bekezdésének előírásaiból indokolt kiindulni. Ez szerint:– a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékmegszerzése a szellemi termékek közé sorolandó (ez esetben a szoftvertermék tulajdonjogáta vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...– K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia (T 814 – K 261). Így nincs lehetősége a lízingbeadónak arra, hogy a lízingbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Ültetvénytelepítés költségeinek elszámolása

Kérdés: A szőlő- és gyümölcsfa-telepítéseknél a beszerzett anyagokat hogyan kell helyesen könyvelni? Mi alapján történik a beruházáskénti elszámolás, majd az ültetvénykénti aktiválás?
Részlet a válaszából: […] ...eszközként – a rendeltetésszerű használatbavételt követően – az ingatlanok között kell nyilvántartani.Az ültetvény (bekerülési) beszerzési értéke az ültetvény telepítésének, termőre fordulásáig ápolásának a költségein túlmenően az ültetvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...és annak függvényében a fizetendő áfát, valamint a készletek között állományba veszi a lízingelt eszközt az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével (T 91-92, 467 – K 198, valamint T 261- K 814).2. A lízingbevevő I. a helyesbítő számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Pénzügyi lízing

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó azt a lízingbeadáskor fizette meg, valamint a készletek között állományba veszi a lízingelt eszközt az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével.b) A lízingbeadó helyesbítő számlája alapján a lízingbevevő egyéni vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.