Projektelszámolás részteljesítés esetén

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A munka zöldmezős beruházásnak minősül, a szerződés aláírásakor a megrendelő felelősségi körébe tartozóan még nem áll rendelkezésre minden hatósági engedély, ami az építkezés megkezdéséhez szükséges. Társaságunk – ennek ellenére – az organizációs tevékenységet a tárgyévben megkezdte (irodai konténerek, mobil WC-k telepítésre kerültek, a területet bekerítették, az egyéb beszerzési, projektirányítási és tervezési feladatok), amelyek kapcsán társaságunknak a tárgyévben 800 ezer Ft számlázott tényköltsége keletkezett. A szükséges engedélyeket a megrendelő a következő év január 12-én tudta beszerezni, a kivitelezést a földmunkával társaságunk ezt követően tudta elkezdeni. A megrendelő felé az első részszámlát a következő év január 31-i teljesítéssel tudtuk kiállítani. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10. a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában előírtakat, olyan időpontot állapítottak meg, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat nem lehet elvégezni, 10 nap különösen kevés az építési-szerelési munkák esetében.A választ azzal kell kezdeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő árrést sem lehet könyvvitelen kívülmegállapítani: az nem más, mint az eladott áruk eladási ára és az eladott árukbeszerzési értéke közötti különbözet (az értékesítés árbevételének a 9.számlaosztályban elszámolt összege és az értékesített.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ... VIII. Egyéb ráfordítások sorból08. Eladott áruk beszerzési értéke 07. Eladott áruk beszerzési értéke09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 08. .....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Költségek, ráfordítások elszámolása

Kérdés: Miért kellett változtatni a költségelszámolás rendjén? Miért kell a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba átvezetni? Hogyan és mikor kell az átvezetést könyvelni? Kötelező-e az 5. számlaosztály használata?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolandó ráfordítások egy része más az összköltségeljárásnál, mint a forgalmiköltség-eljárásnál).Az eladott áruk beszerzési értéke, illetve az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke olyan anyagjellegű ráfordítás, amely nem a saját termelés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.