Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakból egyértelmű, hogy a számla nem felel meg a számviteli előírásoknak, a számviteli elszámolásokat (árbevétel, illetve beszerzési érték, költség) zavarja meg az ellenértéknek a kétféle pénznemben való feltüntetése, de olyan következményekkel is járhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszából: […] ...nemtámasztják alá. A kérdésben leírt költségáthárításokkal az áruházlánc célja az– feltételezhetően –, hogy a számára magas beszerzési ár és a tényleges eladásiár közötti különbözetet növelje. Ezt azonban megtehetné úgy is, hogy abeszállítóval alacsonyabb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználják, akkor azok áfát is magában foglaló bekerülésiértékét anyagköltségként kell elszámolni, és nem lehet az eladott árukbeszerzési értékeként kimutatni. A javítás, a felújítás volumene, illetve aváltozatlan formában történő értékesítés nagysága.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt az előírást támasztja alá, egészíti ki az árbevétel elszámolása vonatkozásában a 75. § (1), (4), (7) bekezdése, a beszerzési, bekerülési érték vonatkozásában (importbeszerzésnél, importszolgáltatásnál) a 48. § (7) bekezdése, a 74. § (3).....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...történő nettó árbevétel-csökkentésre további feltétel az is, hogy csak akkor vehető igénybe, ha az adott költségelemmel eladott áruk beszerzési értéke vagy anyagköltség címén az adóalany nettó árbevételét nem csökkentette. Egy adott költség ugyanis mindig csak egy......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.