Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...kell az adott esetben alkalmazni.Először is a nem számlázott szolgáltatást is - az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a teljesítéskor könyvelni kell igénybe vett szolgáltatás költségeként a szerződés szerinti összegben, devizás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...forintösszegét jellemzően a hitelintézet eladási árfolyama határozza meg (T 452 – K 384), ami feltételezhetően eltér a hitel-igénybevételkor választott devizaárfolyamtól,= az árfolyam-különbözet elszámolása: T 452 – K 9762, illetve T 8762 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...– közbenső mérleg alapján – meghatározott összegének a fenti könyvelés utáni része az, amelyet a Ptk. és az Szt. szabályai figyelembevétele mellett kifizethető osztalékelőlegként a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése után.A kérdés szerint a tulajdonosok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] ...az év végiárfolyamon értékelni kell (ideértve a devizaalapú követeléseket éskötelezettségeket is).A számviteli előírások figyelembevételével – feltételezzük -a kérdező cégnél is ez szerint jártak el, és nem csak a hosszú lejáratúdevizahitelt értékelték.Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerűen még nem vették használatba, atárgyi eszközt nem helyezték üzembe,– különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetveegyéb ráfordításai között kell elszámolni (T 455 – K 9762, illetve T 8762 – K455), ha a beruházási szállító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Elhatárolt árfolyamveszteség rendezése

Kérdés: Társaságunk rendelkezik külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó kötelezettséggel. A mérleg-fordulónapi értékelések során a nem realizálódott árfolyamveszteség időbelileg elhatárolásra került. A 2003., illetve a 2004. évi mérleg-fordulónapi értékelés során keletkező összevont – jelentős összegű – árfolyamveszteséget öszsze kell-e, illetve össze lehet-e vezetni az előző években az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott – beruházáshoz kapcsolódó – nem realizált árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolni. Nem mindigvolt ez így! A korábbi években elhatárolt veszteséget jó lenne megszüntetni, ésezzel a tárgyévi árfolyamnyereség bevételt növelő hatását csökkenteni. Ehhezazonban az szükséges, hogy teljesüljenek az Szt. 33. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...után a 448. számlán mutatkozó, a tőketörlesztés devizájához kapcsolódó árfolyam-különbözetet kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni (T 448 – K 9762, illetve T 8762 – K 448). A lízingbeadó számláján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 5. számú melléklet 3. pontja szerint nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja.Ugyanezen melléklet 6. pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelme után az Szja-tv. előírása alapján terhelheti adókötelezettség. A hitel tőkerészének visszafizetése azonban nem bevétel (nem adóköteles), és ha 2001-ben kamatfizetés nem történt, akkor e címen sem keletkezett adóköteles jövedelme. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.